Változtass!

 Kik azok akik igazán élnek? Azok akik élményeket szereznek. Egy élet csak akkor lesz színes és boldog. Ezek az élmények pedig függetlenek bármilyen anyagi helyzettől. Sok könyv szól gazdag emberekről akik 40-es éveik elejére belefásulnak az életbe, és depresszióssá válnak. Sok pénze van, de nem tudja hogyan értékesítse. Otthon ül, vásárol, nyáron nyaralni megy valami szállodába. Az elején még élvezi, mert hát ki ne élvezné, aztán lassan megszokássá válik és hiába jár egy csomó csodás helyen mégsem élvezi. Nah, most hogy hová is akarok ezzel kilyukadni? Változás.

 Az ember természetétől fogva alapvetően nem szereti a változást. A túl sok változás, nem is tesz jót az embernek érzelmileg, viszont van amikor egyszerűen muszáj. Ezt pedig csak úgy idézhetjük elő, ha kipróbálunk valami újat amit, amúgy nem tennénk meg, mert félünk tőle, vagy egyéb más okokból kifolyólag. Például amikor gimibe mentem, eldöntöttem, hogy elég volt a kis félős énemből, és megpróbálok minél több buliban részt venni, minél többet ismerkedni. Persze nem azt mondom, hogy most már könnyen leállok beszélni akárkivel egy buliban akik a társaságomba keverednek, de határozottan javultam a meg sem szólalok kislányból, bár elismerem még van hová fejlődnöm...bőven. Viszont elmentem bulizni, ismerkedtem is. Még ha nem is voltam nagy hatással senkire, de ott voltam. Szóval ezzel csak arra akartam utalni, hogy nagyon nem szerettem, meg féltem tőle, de rájöttem hogy általában jó móka. Szóval ha igazán élni akarsz néha félre kell tenned a gátlásaidat, félelmeidet és csak menni kell. Ki kell lépni a komfort zónából, hogy aztán élményeket szerezz.

 Ha úgy érzed az élet túl egysíkú, nem tetszik a mostani életsítusod, változtass! Mindegy mivel, lehet ez csak annyi, hogy egy nyáron sátorozni és evezni mész, szálloda helyett. Vagy kipróbálsz valamit amit eddig nem mertél. Mindegy, csak csináld!

Boldog vagy Szomorú?

 Tegnap megnéztem az Agymanókat moziban. Tudom gyerekeknek való film, de igazán érdekes mondanivalója van. Először is leírja, hogy egy gyereknek mennyire nehéz feldolgoznia költözést, hisz a barátait ott kell hagynia, új hely, új iskola. Félelmetes, elsőre. Aztán beleszoksz. A másik fontos üzenete a filmnek, akkor jelenik meg amikor Derű rájön, hogy Bánat is fontos. Egész addig nem látta értelmét, a folyton szomorkodásnak, és sírásnak. Egy boldog emléket néz végig Derű és előrébb pörgeti, meglátja hogy előtte szomorú emlék volt, és csak azért lett boldog, mert amikor bánatos volt Riley a szülei megvigasztalták, sőt az egész csapata megvigasztalta.

 Ha megnézitek az életet tényleg boldog csak akkor lehetsz ha előtte volt valami ami szomorú volt. Igazából ez a két fő érzelmünk. A többi is fontos, de ez a kettő ami igazán befolyásol minket és azt, hogy hogyan látjuk az adott emlékezetet, sőt egy adott emlék is lehet boldog, vagy épp szomorú érzelmeinktől függően.

 Ha úgy érzed az életed összenyom mert semmi jó nem történik benne, akkor talán csak egy nézőpont váltásra van szükséged, hogy meglásd min kell változtatnod. Persze egymagadnak nehéz megtalálni, így jobb ha úgymond segítséget kérsz valakitől. Olyannak kell lennie, akitől elfogadod a tényt, hogy változnod kell. Nem muszáj, hogy családtagod legyen, lehet egy jó barát is, néha akár egy ismeretlen segíthet a legjobban. Ha megvan az amin változtatnod kell, akkor kezdj el tenni érte valamit. Csak akkor lesz jobb. És hidd el tényleg jobb lesz. Meg kell találni a kiutat, mert mindenhonnan van, csak kicsit nehezebb, vagy sokkal nehezebb, de van. És fel kell állni és csinálni kell, de azt tudd, hogy nem egyedül, úgy nem tudod megcsinálni, egy valaki mindig kell. Úgy, hogy az hogy milyen életed lesz/van te döntöd el. Hogy gondolkodsz, hogy mit teszel érte. Légy nyitott mindenre.